2017. február 24. péntek, Mátyás napja van
Többnyire felhős , Többnyire felhős

Kulturális értékek

Kultúrtáji típusok a magyar világörökségi területen


A víz és a nádövezet zónája


A víz és a nádövezet zónája teljes egészében a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében található. A víz, a nád és az ember egymástól elválaszthatatlanok.

A vízszabályozás következtében beállott vízszint csökkenés a nádasok előretörését, terjeszkedését eredményezte. „1872 és 1979 között a nádas területe 62 km 2 -ről 171 km 2 –re nőtt. Különösen meggyorsult a nádasodás 1908 – a Hanság-csatorna megépítése – után, mivel a vízjárás bizonytalanabbá vált. 1965-ben változtattak a Hanság csatorna zsilipjének kezelési szabályzatán, az így állandósult magasabb vízszint a nádövezet terjeszkedését jelentősen lelassította.”

„A Fertő-tó vidékét a szárazföldön sűrű csatornahálózat szövi át, a tó nádasában pedig hosszanti és övcsatornák húzódnak (ezeket a csatornákat a XIX. század közepe táján hatökrös ekékkel húzták és azóta megvannak). A hosszanti csatornák a szárazföldi vizeket vezetik a tóba. A nádasban húzódó, kereken 240 km hosszú csatorna-hálózat a halászok, nádaratók közlekedési útjai, biztosítják az ún. „belső tavak” megközelítését is.”

 

A dombság övezete


A Fertő-tavat nyugatról és részben délről karéjozó Fertőmelléki-dombság olyan morfológiai tájegység, amely a tájhasznosító és tájalakító emberi tevékenység több ezer éves dokumentuma is.

A Soproni-hegység kelet-északkeleti szárnyát alkotó 207 m átlagos magasságú Fertőmelléki-dombság fiatal, harmadidőszaki üledékes kőzetekből – lajtamészkő, szarmata mészkő, homokkő – épül fel, melyet csaknem teljes egészében különböző erdőtalajok borítanak.

A dombvidék jellemző növényzetét a különböző tölgyesek alkotják. Az erdőket helyenként sztyeprétek szakítják meg. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza, az árpa és kukorica mellett a gyümölcsfélék, mindenekelőtt az alma, az őszibarack, sárgabarack és különösképpen a szőlő.

A Fertőmelléki-dombság természeti adottságait az ember már régóta hasznosítja. Jól faragható, minőségi építőkövét, a lajtamészkövet Fertőrákos településének határában még a rómaiak kezdték el bányászni, s ők voltak a balfi gyógyforrások legelső hasznosítói is. A vidék szőlőkultúrája a rómaiak megjelenése óta a tájhasználat meghatározó vonása: a XVIII. század végén készített térképeket a napjaink térképeivel összevetve megállapítható, hogy a szőlőterületek kiterjedése és elhelyezkedése az elmúlt két évszázad során nem változott.

 

A Fertő-medence síksága


A Fertő-tó víz- és nádövezetét délkeletről karéjozó síkság földrajzilag tulajdonképpen a Fertő-medence része. Átlagos magassága 116 m, alig magasabb valamivel a 115 m körül ingadozó víztükör magasságánál.

Egykoron a táj nagyobbik része a tó szabályozások előtti vízállása alkalmával gyakorta víz alá került. Napjainkban az elöntéstől mesterségesen védett, szárazulat legjellemzőbb talajféleségei az öntéstalajok, a réti és a szikes talajok. A tó menti öntéstalajokon láprétek, kaszálórétek, a réti talajokon főleg kaszálók és szántók, míg a szikes talajokon zárt füvű szikes legelők találhatók.

Az elterjedtebb erdőtársulásokat az égeres láperdők (Carici elongatae-Alnetum), illetőleg a déli és keleti kitettségekben a molyhos cseres tölgyesek (Orno-Quercetum pubescenti-cerris, ill. Quercetum pubescenti-cerris) alkották. A ma jellemző mezőgazdasági tájhasznosítási formát a búza, az árpa és a kukorica, gyümölcsösök közül pedig az őszibarack termesztése jelenti.

Hosszú századokon át elválaszthatatlan volt a táj képétől, s azt máig hatóan alakította a rideg állattartás, mindenekelőtt a szarvasmarha és juhtenyésztés is. Napjainkban az állattartásban jelentős szerepet vállal a Fertő-Hanság Nemzeti Park: állatállományát a tó délkeleti szegletében, Sarród – Lászlómajor – Fertőújlak térségében, a szikes legelőkön legeltetik.

 

Az Ikva-síkja


A Fertő-medence síksági részét, a magterületet délen az Ikva patak síkja határolja. Az északnyugat-délkeleti tengelyállású Ikva menti táj nyugatról kelet felé lejt és fokozatosan belesimul a Fertő-Hanság mocsaras, lápos vízválasztó felszínébe.

A túlnyomóan folyóvízi üledékkel fedett terület talajtakarója meglehetősen változatos. A barna erdőtalajokon cseres tölgyes erdők is díszlenek, melyek helyenként gyertyános tölgyesekkel keverednek.

Az Ikva-völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajait a mezőgazdasági szántóművelés hasznosítja. Kisebb részeken rétek, legelők és a települések körzetében gyümölcsösök találhatók.

 

Hírlevél

  • Küldés
Fertő-táj Világörökség Egyesület © 2009 minden jog fenntartva.
Feki Webstudio @ 2009 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás